magyar | srpski | english | romanes 2017.04.28. péntek  
 
 




Kishegyesről pár szóban
2013.01.29.

Kishegyes Bácska szívében a Krivaja folyó két partján, a Telecskai dombok ölelésében fekszik, Szabadka és Újvidék között félúton. Lakosainak száma eléri az 5800-at, többségében magyar nemezetiségűek, de élnek itt szerbek és romák is. 

A falu neve a történelem folyamán először 1462-ben bukkan fel, amikor Mátyás király édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek Szabadka táján több pusztát ajándékozott, köztük Hegyesthwrolt is. A ma itt élők őseinek zöme 1769 tavaszán Békés megyéből, Szentandrásról érkezett. A Szent Anna tiszteletére emelt templomunkat 1788-ban szentelték fel. A falu az újratelepítés során a Krivaja (Bácsér) mentén épült fel, kezdetben 170-en laktak itt. 1849. július 14-én Guyon Richárd a falu közelében győzte le Jelacsics bán többségben lévő seregét - s ezzel megvívta a szabadságharc utolsó győztes csatáját.

Korábban jelentős szerepe volt a mezőgazdasági birtoknak, a fémfeldolgozó vállalatnak és a téglagyárnak. Mára társadalmi vállalataink magántulajdonba kerültek. Több helybeli magánvállalkozó is sikeresen gazdálkodik. Falunknak van óvodája, általános iskolája, könyvtára, egészségháza. Számos író, képzőművész, színész, zenész és újságíró pályafutása indult a faluból. Lajkó Félix és Rúzsa Magdolna is Kishegyesen kezdte a karrierjét. Művelődési életünk mozgatója a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Az Egység Sportegyesület keretében pillanatnyilag a labdarúgó, sakk és a női kézilabda szakosztály működik, Évenkénti rendezvényeink a Dombos Fest, Anna-napok, Csépe-emléknap. Havonta megjelenik a kishegyesiek lapja a Szó-Beszéd. Önkéntes Tűzoltó Testületünk 140 éves múltra tekint vissza. A faluban több civil szervezet működik sikeresen.

A falu története
2009.01.12.

Kishegyes Bácska közepén a Telecskai dombok áltál körülvett katlanban fekszik, egy községet alkot Szikiccsel (Lovćenac) és Bácsfeketeheggyel. A tartomány egyik legkisebb községe, területe mindössze 181 km2. Magyarok, Crna Gora-iak, szerbek és más nemzetiségek lakják.
Hegyes nevű községgel 1476-ban találkozunk először a vármegye megnevezése nélkül, amikor a Maróthiak Tisza-vidéki birtokait számba vették. Ebben a felsorolásban van: Szegegyház, Feketeegyház, Két-Sopronya, Kutas, továbbá Nagyhegyes és Kishegyes. A két falu a velük felemlített többi helységből következtetve, kétségkívül a mai Hegyes határában volt. Van azonban egy tizennégy évvel korábbi dokumentum, ahol szó van egy H e g y e s t h u r o l nevű pusztáról. 1462. február 16-án Mátyás király anyjának, Erzsébetnek kérelmére udvara díszesebb tartására a dokumentumokban felsorolt településeket és pusztákat annak adományozza

Pecze-kápolna
2008.01.11.

Fehéren izzó jel


Ha jól számolom van annak már tizenhárom éve is, hogy a Pecze család szívszorító történetét először hallottam. Azóta sem tudok elfogulatlanul gondolni a család két hátrahagyott épületére. Mélyen meghatott az elbeszélés miszerint az egyik dombtetőn álló “kastély” toronyszobája úgy van tájolva, hogy onnan látni lehessen a másik magaslaton álló kápolnát, melynek sírboltjában a gyermekként elhúnyt kislány alussza örök álmát. A Kastély – most már kimondhatjuk – az enyészeté lett, melynek torony-torzója végső agóniájában mementóként áll a falu felett. A másik magaslaton ott áll a Kápolna. Fehéren izzón mint egy JEL, a Nyugati temető fókuszpontjaként a nyári napsütésben.
Szomorú fricska ez az élet orrára: a holtak háza túlélte az élőkét.
Ehhez hasonló épületet láttam talán több százat is. Megtanultam már hogy kell őket nézni, mert az efféle régi építményeket a idő ködje valamiféle szépségmázzal vonja be, amelyet le kell hántani, ha elfogulatlanul akarjuk őket elemezni. De ahogy a sírboltban a poros, pókhálós üveglap mögött megláttam a kis gyerekkoporsót, mégsem tudtam tárgyilagos, részvétlen maradni. És ez a majd egy évszázadon is átsütő tragédia hatja át, szenteli meg az egész épületet! Ettől a romlatlan, átható szakralitástól pedig idegen minden harsányság, önhímzés. 140_1.jpgA fehér ruha a tisztaságot, a szüzességet, a lélek győzelmét jelenti az anyag felett. A fehér szoros kapcsolatban áll a halállal és az ehhez kapcsolódó rituális tárgyakkal, jelképezi a szellemeket és a kísérteteket. A fehér virág a gyermekáldást jelenti. Ártatlanság értelemben jelenik meg Athénban, ahol az Areioszpagosz bírái fehér kövekkel szavaztak a vádlott felmentése mellett. A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe. A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.
Remélem , hogy ebben a fehér fényben újra otthonra lel a Megváltó meg az apostolok – s talán Ők is megnyugszanak e helyen, nézik a rájuk boruló tündöklő kupola alól a kishegyesi dombokat.

Pesti Attila

1 2 >  >|
© 2007 www.kishegyes.rs